Második nap: lézersó és majdnem teltház...
A lézersó minden második eleme a Pannon-kisszirom volt, mintha amúgy nem lenne tele minden vele. Sztem van olyan reklám-mennyiség, ahonnan kontraproduktív az egész. Mint pl. a felfújhatós szurkerrudak: nem elég, hogy semmivel nem szól jobban, mint a taps; de senki nem is lát tőle semmit - az egymás mögötti széksorok emelkedésénél nem számoltak a félméteres botokkal. Ám ami igazán szép, hogy a folyosón két kislány szájjal fújja fel őket, és iszonyú sorokat kell végigállni, hogy ilyenje legyen az embernek (mert ne gondoljuk, hogy a kislányok harmadközben is fújnák: dehogy! Csak mikor kifejlődik a sor).
Ez legyen persze a legnagyobb bajom: a meccs sokkal jobb volt, mint a tegnapi, és a 105-ös szektor dobosai rutinos összeszokottsággal oldották meg a feladatot. Amúgyis csupa sokat próbált vezérszurkerből áll a bagázs: volános, fradista, újpesti. (Starsosokat eddig csak távolról láttunk, ki tudja: lehet, ma már csatlakoznak ők is!) Apropó: újvárosiak, merre vagytok?!? (A tiszta vizet a pohárba elv alapján ma már mi is lila mezben fogunk megjelenni.)
A pénteki meccs után a Gusztávba mentünk - de nem nagyon volt már hely, így gondoltuk, szombaton adunk egy esélyt a Tücsöknek. Megkapta. És el is játszotta. A két mérges néni eccerűen minősíthetetlen: a magam részéről egy évre felfüggesztem azt a helyet. Persze ez egyúttal megmagyarázza azt is, hogy miért volt tele a Gusztáv.
A pénteki 3/4(?) házban az volt a jó, hogy egyszerre lehetett összefutni mindenkivel, akikkel amúgy csak klubok szerinti bontásban találkozunk a bajnokikon.
Majdnem teltházkor (mint pl. tegnap) viszont olyanokkal is összeakadhatni, akiket konkrétan ezer éve nem láttam (mert mondjuk Mantovában alibiznek, ejj! :D )
Kíváncsi vagyok, ma teljesen telt ház lesz-e, és vajon ki mindenkivel találkozunk még!
Nna, jöjjön az utsó meccs... VAN-COU-VER! VAN-COU-VER! (A Rigához ANNYIRA nehéz rigmust találni) :D :D :D
